Egymilliárd dolláros befektetést tervezett a francia Total Irán partvidékén, ahol a világ legnagyobb földgáz készletét találták meg a kutatók. Aztán jött Trump elnök, aki felmondta az atomalkut Iránnal. Egyben megfenyegette azokat a külföldi cégeket, melyek ezek után is kapcsolatba kerülnek Iránnal.
14 high tech területen szigorítottak drasztikusan Kínával szemben Washingtonban, mert Donald Trump szerint az ipari kémkedés minden korábbit felülmúl, és óriási károkat okoz az Egyesült Államoknak.
Hszi Csin-ping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében.
Vita robbant ki a kínai elitben arról, hogy miért tört ki a kereskedelmi háború Amerikával. A rendszer egyik liberális bírálója Párizsban meglehetősen bátor kritikát fogalmazott meg, de Pekingben sem tartotta a száját.
Ezermilliárd dolláros üzletet akar Kínával az elkövetkező húsz évben a repülőgépeket gyártó amerikai óriás, mely az Egyesült Államok legnagyobb exportőre. Szóval van vesztenivalója a Peking és Washington között dúló kereskedelmi háborúskodásban.
Az 55 kilométeres híd Hongkong és Makaó között épült, 4900 milliárd forintnak megfelelő jüanba került. Átadása beindította a történelmi párhuzamokat kedvelő elemzők fantáziáját.
Trump megígérte a háborút a választási kampány során, de azután egy éven át ment a nagy barátkozás: Hszi Csin-ping elnököt a floridai Fehér Házban fogadták. Aztán Donald Trump a Tiltott városban ebédelt Pekingben, ahol ez a kiváltság csak nagyon kevés külföldi vendégnek jár ki. Aztán mégiscsak megindult az offenzíva, a büntető vámok özöne, de miért?
Pekingben komolyan veszik Donald Trumpot, és főként azt a törekvését, hogy elszigetelje Kínát a világtól. Saját támadási módszerével kívánják sarokba szorítani az amerikai elnököt: a szabadkereskedelem védelmében belépnének oda, ahonnan Trump dérrel-dúrral kilépett.
Megint Kína leggazdagabb embere lett az Alibaba internetes cég alapítója. A magát Kína és Amerikai közötti hídnak tekintő üzletember visszavonta Trumpnak tett ígéretét, és tervei szerint már leginkább csak angoltanítással foglalkozik a jövőben.
Az Alibaba alapítója szerint minimum két évtizedig tart majd a Kína–Amerika kereskedelmi háború, és ennek Európa is áldozatául eshet.
Világfalu lakói vagyunk, egyesítenünk kell az erőfeszítéseinket a mesterséges intelligencia terén- ezt hangsúlyozta Sanghajban a Mesterséges Intelligencia Világkonferenciájának megnyitóján Liu Ho miniszterelnök-helyettes.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.
Újabb 200 milliárd dollár értékű termékre vethet ki védővámot Donald Trump, emiatt még drágábbak lehetnek az amerikai vállalatok által Kínában gyártatott elektronikai eszközök.
Egyelőre csak súrlódások vannak Kína és az Egyesült Államok kereskedelmében, de ezek is gondot okozhatnak a munkaerőpiacon- –mondta Kína új pénzügyminisztere, aki először adott exkluzív interjút a külföldi sajtónak, amióta márciusban kinevezték.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború nemcsak az amerikai gazdaságra lehet negatív hatással. Az abból fakadó áremelést többek között az Apple vásárlói is megérezhetik, világszerte.
Washingtonnak nem tetszik, hogy Peking válaszlépéseket fontolgat.
Kína első embere szerint egy kereskedelmi háborúban nincs győztes. Hszi Csin-ping elnök erről Dél-Afrikában, Johannesburgban beszélt a BRICS fórumán. (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika nevéből készült ez a furcsa betűszó, az öt, dinamikusan fejlődő állam vezetői tavaly Hsziamenben, Kínában tartottak csúcstalálkozót).
Repülésipari technológiák után „érdeklődött „Jan Csün-hszü, aki Nankingban, Kína egyik legjobb műszaki egyetemén szerezte diplomáját. 2013 óta folytatott ipari kémkedést az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Legalábbis ezzel vádolja őt az amerikai kémelhárítás.
